Barion Pixel

Megy ez, mint kés a vajban! Ja, nem.

Szokták mondani, minden kezdet nehéz. Ez is csak egy hiedelem, gondoltam. De azért némi igazság van benne. Nem minden alkalommal nehéz valamit elkezdeni vagy felfuttatni, de van, amikor igen. Akkor érdemes észnél lenni. Erről írok ebben a cikkben.

Ha tetszett, akkor oszd meg másokkal is!

Megosztás itt: facebook
Megosztás itt: linkedin
Megosztás itt: email

Októberben kezdtem a vállalkozásomat. Az alig 5 hónap. Azóta már párszor váltottam stratégiát.

Zárt csoporttal indul a workshop… Mégis inkább nyitottak lesznek a workshopok…  Az egyéni konzultáció lehetőségét terjesztem… Inkább a workshopokat hirdetem… Ja nem, inkább könyvet írok J

Ha megfeszülök sem tudtam volna jobban csinálni. Tudod miért?

Mert mindig a lehető legjobb döntést hoztam az akkori információim szerint. Volt egy koncepció, ami mentén elindultam és folyamatosan figyelve a „világ” reakcióját, alkalmazkodtam. Újra és újra.

Szoktad magad ostorozni azzal, hogy máshogy kellett volna döntened?

Mi lenne, ha helyette azt a gondolatod tennéd a fejedbe, hogy mindig a legjobb döntést hozod?

Hiszen az akkor rendelkezésedre álló információk és addig szerzett tapasztalatod, tudásod alapján, MINDIG A LEGJOBB DÖNTÉST HOZOD.

Aztán utólag, mikor valami nem úgy sül el, ahogy tervezted, persze hogy máshogy látod. De akkor már új információk birtokában vagy. Rájössz, hogy ez a stratégia, vagy az az út és választás nem volt oké. De ezt előre nem lehet tudni.

Igen, lehet tanácsokat kérni. Érdemes felkészülni előre, szakembereket alkalmazni, barátokat megkérdezni és sokféle nézőpont ismeretében dönteni. De mindenre nem lehet felkészülni. Ilyen az élet.

Tudod melyik a legrosszabb emberi érzés? Melyik hat a legkárosabban a testi működésünkre, hangulatunkra? A TEHETETLENSÉG. Nem hiába szól Martin Seligman (Pozitív Pszichológia egyik atya) legnagyobb felfedezése a tanult tehetetlenségről.

Egyik ismerősöm panaszkodott arra, hogy kiment egy vásárba árulni, de nem árult semmit. Szerinte ki sem kellett volna mennie…

DE! Jó, hogy kiment. Tette a legjobbat, amit gondolt. Nem jött be, de ezt nem lehetett tudni előre. És megadta magának azt, hogy érezhette a kontrollt az élete felett. Hogy tesz és akar és halad.

Sokszor azt hisszük, hogy nincs kontrollunk az események felett, de sokkal több van, mint hinnénk.

Tegyük a dolgunkat, haladjunk, próbáljunk ki minden lehetséges utat! Mert azzal azt is megadjuk magunknak, hogy ÉREZHETJÜK AZ IRÁNYÍTÁST. Mi irányítjuk az életünket a legjobb tudásunk szerint. Nem vagyunk tehetetlenek. Változtatunk, alakítunk, kipróbálunk, tapasztalunk = HALADUNK.

Lehet, hogy úgy érezzük, tyúklépésben. Néha már-már úgy érezzük, visszafele haladunk. De HALADUNK ELŐRE, A KEZÜNKBEN A KONTROLL. Ettől máris icipicit jobban érezzük magunkat, ami meg erőt ad a továbblépéshez.

Persze érdemes tanulni tapasztalásainkból és legközelebb új döntéseket hozni. (szándékosan nem a jobb szót használom) Nincs más dolgunk, mint tudatosnak lenni a körülöttünk (és persze bennünk) zajló eseményekkel kapcsolatban. És ha kell, beavatkozni, változtatni.

Te, aki kint vagy a világban és a vállalkozásodat építed, vagy bármilyen úton haladsz: Hajrá, hajrá! Csináld a legjobb tudásod szerint! Ha pedig kell, csináld máshogy!

Bizonyossággal tudod, jó úton vagy, mégis sokadszorra érzed magad sikertelennek? Akkor a kudarcok esetén is igyekezd magad arra emlékeztetni, hogy BÜSZKE LEHETSZ MAGADRA, HOGY CSINÁLOD! TE IRÁNYÍTOD AZ ÉLETED!

Ez persze nem mindig egyszerű. Tudjátok, hányszor gondolok arra, hogy vajon más is ennyit „bukdácsolt”, mint én? (Igazából, ha jó PP gyakorló akarok lenni, azt kéne mondanom, hogy ez mind tapasztalás, de bevallom néha bukdácsolásnak érzem…)

Igen, valószínű más is ennyit „bukdácsolt”, vagy még többet is. Csak arról nem szól a fáma. Pedig ez a tanulási folyamat. Igazából teljesen természetes. Az lenne a csoda, ha minden csak kinőne a földből.

Most, hogy így ezt leírom, rájöttem, hogy ha csak úgy odaadnák nekem készen, nem is kérném…

Legyen ez a végszó 🙂

Az első fejezetet ajándékba adom

Olvastad már a könyvem első fejezetét? Ha nem, regisztrálj itt és máris küldöm e-mailben.

További tartalmak böngészése:

Blog

Amikor azt érzed, nincs remény, nincs tovább

Ahogy a legutóbbi cikkemben írtam, a szakítás nem volt könnyű, de mégis azt érzem, jól vettem az akadályt.
Ez viszont rengeteg energiámat felemésztette. Észre sem vettem, hogy miközben tettem a dolgom, igyekeztem a legjobban átvészelni az az időszakot, nagyon elfáradtam benne.
Aztán jött az a bizonyos december 22. Amikor is kiderült, hogy a karácsonyi kampányaim sem úgy alakultak, ahogy szerettem volna.

Na, ekkor összetörtem. Azt éreztem, hogy ezt a helyzetet már nem tudom kezelni.

Blog

Szakítások, válságok – hogyan éld túl?

A 2020-as év sokunk számára hozott váratlan helyzeteket, nem várt nehézségeket.
Csak kapkodtuk a fejünket az életünk gyors és drasztikus megváltozásán. Aztán alkalmazkodtunk, ahogy tudtunk. Ebben és a következő blogcikkemben két olyan történetet mesélek el neked, ami eléggé próbára tett.

Hozzászólások