7+1 tanácsom karrierváltóknak

Karrierváltás a Pozitív Pszichológia szemüvegén keresztül. Egy neves szálloda jól fizető pozíciójából váltani? A biztonságot jelentő alkalmazotti létből belevágni az ismeretlenbe? Elköszönni egy szuper munkahelytől, szeretett munkatársaktól? Sőt azóta még egyszer váltottam .... :) Kész őrültségnek hangzik. A történetem 2016-ban kezdődött.

Ha tetszett, akkor oszd meg másokkal is!

Share on facebook
Share on linkedin
Share on email

Nem volt könnyű döntés. Úgy szoktam mondani, hogy 80% amellett szólt, hogy ne adjam ezt fel és csak maradék 20% érv biztatott arra, hogy lépjek. Mégis ez a 20% döntött. Éreztem, hogy nem ez a hivatásom. Persze megvolt a biztos állásom, azonban az akkori munkámmal kapcsolatos teendőket nem élveztem, hamar elfáradtam bennük. Nem voltam kreatív, sokszor csak a problémát láttam a megoldandó feladatokban és végtelenül bosszantottak a vendégek „hülyeségei”. Egyre többet hibáztam, amiből tudtam, hogy ez így nem mehet tovább. Ez nem én vagyok. Szóval nehéz, de jó döntés volt.

A váltás 2016 őszén történt. Nem volt könnyű menet, mégsem csinálnám vissza!

Sokan fordultok hozzám manapság olyan problémával, hogy nem érzitek jól magatokat az aktuális munkátokban, azonban azt még nem tudjátok, hogy mihez kezdhetnétek helyette. Ebben a posztban egészen innen fogok indulni. Hogy egyáltalán hogyan lehet kitalálni, hogy mi is való nekünk igazán? Majd megosztok veletek 7+1 tippet, ami szerintem hasznos lehet, ha karrierváltásra adjátok/adtátok fejeteket.

Rengeteget töprengtem ezen az elmúlt időszakban, főleg azért mert a 2016-os váltásom óta újra váltottam. Ugyan nem 180 fokos fordulattal, de mégis kicsit másba, újba vágtam a fejszémet. Korábban azt hittem a karrier kérdésről, hogy az ember egyszer és mindenkorra megtalálja a hivatását, tanár lesz, vagy zöldséges vagy értékesítő. Ha élvezi, valóban jó is benne, akkor ez pipa, és ezzel a munkával éli le az elkövetkezendő 10-20-30 évet.

Ez a véleményem megváltozott. Már csak azért is, mert 2016-ban azt hittem, hogy megtaláltam a tutit, ezt fogom csinálni életem végéig. Mégis máshogy alakult. Valóban 2016-ban igazán közel kerültem ahhoz, amit valóban szeretnék csinálni, az irány abszolút jó volt, csak egy kicsit kellett rajta most módosítanom. Mit szeretnék ezzel mondani?

Amikor meg vagyunk rekedve, tudjuk azt, hogy a jelen helyzet, munka nem nekünk való, vagy épp munkanélküliek vagyunk és keressük a választ, hogy mihez is kezdjünk, akkor szerintem túl nagy elvárás rögtön megtalálni azt, hogy mi is az az EGY, amit életünk végéig csinálni akarunk. Ilyenkor hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy nem szabad vesztegetni az időnket és MOST kell megtalálni az „igazit”. Igen, érdemes erre törekedni, de csak egészséges keretek közt. Érdemes a legtöbb „karriertaláló” módszert kipróbálni, kis időt adni magunknak, hogy kikristályosodjon, melyek azok a hivatások, amik passzolnak hozzánk, amiben a karaktererősségeinket tudjuk kamatoztatni és adni a világnak. De ne tegyünk túl nagy terhet magunkra, hogy most vagy soha. Ahogy az én példám is mutatja, 3 év múlva kicsit módosult az irány, sikerült még pontosabban megfogalmaznom a missziómat és ez irányba továbbmenni. Azonban ehhez az kellett, hogy egyáltalán mozgásba hozzam az egészet 3 évvel ezelőtt, és az ebben a 3 évben megszerzett tapasztalatok, tanultak, érzések, visszajelzések adtak információt ahhoz, merre tovább.

Íme az első tanácsom, rögtön a bónusz tanács 🙂

+1 Adjatok magatoknak időt, hogy körvonalazódjon, mit szeretnétek igazán, miben vagytok igazán fantasztikusak. Mert van ilyen! És egy csomó módszer, segítség áll rendelkezésetekre, hogy erre rájöjjetek. Tegyétek bele az energiát, befele figyelést és meg fog érkezni a válasz, hogy merre induljatok el.

Amit én ehhez használtam többek között az John Purkiss, David Royston-Lee: Énmárka c. könyve.

Illetve az Élhetsz máskéPP programsorozatomon egy teljes napot fogunk azzal foglalkozni, hogy melyek a ti karaktererősségeitek, amely szerint érdemes a jelenlegi munkátokat (át)alakítani, vagy hivatást választani, hogy igazán kiteljesedhessetek.

És akkor következzen a 7 praktikus tanácsom, az alapján, amit én megéltem ezzel kapcsolatban:

Amikor már megvan, hogy merre tovább:

  1. Járjátok jól körbe a dolgokat, lehetőségeiteket! Amire lehet, előre készüljetek fel! Mik lehetnek a buktatók? Hogy tudjátok majd azokat kivédeni? Ismerjétek meg versenytársaitokat! Legyen kidolgozott üzleti tervetek! Keressetek mentorokat, akik segíthetnek majd az úton! Pro tipp: Tegyetek félre! Ha tehetném, egy dolgot csinálnék máshogy a múltban, mégpedig több pénzt tennék félre a váltásra. Egy csomó akadályt ki tudtam volna vele kerülni.

 

Ha már benne vagytok a folyamatban:

  1. Amikor esetleg gödörben érzitek magatokat, mindig emlékeztessétek magatokat, hogy ez átmeneti és el fog múlni. Adott esetben listázzatok egy-két olyan eseményt a múltatokból, amikor sikeresen megugrottatok egy akadályt, hogy akkor milyen tulajdonságok, készségek segítettek. Ezek bennetek vannak, úgyhogy emlékeztessétek magatokat, hogy innen is ki fogtok tudni mászni. Garantálom nektek, minél több akadály kerül mögétek, annál biztosabban fogjátok legyőzni a következőt, aztán a következőt.
  2. Ünnepeljétek a legapróbb sikereket is! Olyanok vagyunk mi emberek, hogy mindent természetesnek veszünk vagy csak a tökéletessel elégszünk meg. Pedig az egész folyamat apró pici lépésekből áll össze. Ma felhívtál 20 ügyfelet? Ugyan üzlet még nem lett belőle? Nem baj, gratulálok, hogy tettél ma is a sikeredért. Vagy ha éppen rossz passzban vagy, ennek ellenére mégis kiszedted magad az ágyból? High five! 🙂 Tűnhet ez úgy, hogy mekkora hülyeség mindenért dicsérni magunkat. Nem ezt szeretném üzenni. Azt tegyétek a fejetekbe, hogy néha megálltok és nem a maximalista szemüvegeteken keresztül néztek az elért eredményeitekre. Haladtok. És ez jó. Akár szokást is csinálhattok abból, hogy napi vagy heti szinten átgondoljátok, mit csináltatok jól. Ez erőt fog adni továbbmenni. Pro tipp: Nem rég egy vállalkozásépítő rendezvényen hallottam egy baromi jó mondást. Minden NEM válasz esetén bontsunk pezsgőt. 🙂 A „nem” válaszok egyre közelebb visznek az igenhez, tehát ezért érdemes ünnepelni őket. Persze megértem, ha a sokadik nem válasz letör benneteket. Nem az a cél, hogy vakon ünnepeljünk mindenért. Ha igazán el akarjuk érni a célunkat, néhány „nem” előre visz minket az „igen” felé. Ha viszont már túl sok a „nem”, akkor érdemes meggondolni, jó-e az irány.
  3. Válasz a kritikusok “próbálkozásaira”: Ha még nem megy jól a szekér és a szülők, barátok olyan kérdésekkel bombáznak, hogy „Miért nem mész vissza a régi helyedre?” vagy „Biztosan jó ez neked?”, akkor kérjétek meg őket, hogy inkább támogassanak, biztassanak, minthogy erősítsék az amúgy is bennetek lévő kételyeket.
  4. Merjetek segítséget kérni! Egyik, amit megtanultam, hogy nem vagyok egyedül és igenis merni kell gyengének lenni, segítséget kérni. Ez egyébként szorosabbra fűzte a kapcsolatom sok mindenkivel. Pro tipp: Ha figyelemre, tanácsra van szükségetek, kérjetek bátran egy találkozót családtagokkal, barátokkal. Ne legyen az a fejetekben, hogy nem akartok a másik terhére lenni. Bízzatok abban, hogy a másik fél el tudja dönteni, mi fér bele neki és mi nem. Nem beszélve arról, hogy akitől segítséget kértek, az fontosnak, értékesnek fogja érezni magát ettől.
  5. Csípjétek magatokat nyakon, ha türelmetlenek vagytok magatokkal! Megtanulni egy teljesen új szakmát, vagy már ismert szakmából saját üzletet létrehozni, valamint felépíteni egy biztonságot nyújtó ügyfélkört, nem megy egyik napról a másikra. Ilyenkor például határozottan jól jön a félretett pénz 😉

6. Merjetek kísérletezni, változtatni, minden utat megnézni, kipróbálni, hogy a lehető legjobban ki tudjatok teljesedni. Lesz olyan lépésetek, amire azt mondják majd a barátaitok, családtagjaitok, hogy nem értenek meg. Lehet olyan is, amit utólag ti is megbántok. Ne legyetek túl szigorúak! Igazán nagy dolog az, hogy nap, mint nap tesztek céljaitokért. Minden egyes lépést a legjobb szándékkal, a legjobb tudásotok szerint tesztek. Azáltal, hogy döntéseket hoztok, cselekedtek, a kontroll érzése is a kezetekben marad. Nem vagytok tehetetlenek! Ez adott esetben át is fog lendíteni benneteket a kihívásokon. 

Iratkozz fel a hasznos tartalmakért!

Értesülj a legfrissebb tartalmakról e-mailben!

Kérjük, ezt a mezőt is legyen szíves kitölteni!
Kérjük, ezt a mezőt is legyen szíves kitölteni!

A Feliratkozom gomb megnyomásával nyilatkozom, hogy elolvastam és elfogadom az Adatvédelmi Nyilatkozatot!

További tartalmak böngészése:

Blog

“Az emberek nem döntenek a jövőjükről, hanem a szokásaikról döntenek, és az dönti el a jövőt.”

Most, hogy könyvet írok, elkezdtem átlapozni a naplómat és korábbi feljegyzéseimet. Szembe jöttek velem régi gondolataim, félelmeimet, problémáim.
Ezzel kapcsolatban támadt az az ötletem, hogy kifejtsem nektek, hogy a nagy változások nem egyik napról a másik napra történnek. Azokhoz valódi elhatározásra, cselekvés és kitartásra van szükség. Erről szól ez a posztom.

Hozzászólások